| Alapította: Martin Eberhard és Marc Tarpenning Tulajdonos: Tesla, Inc. Székhely: Paolo Alto, CA, USA Eladott autók száma: 532 000 db (2018) |
A Teslára ma már mindenki úgy gondol, mint Elon Musk cégére, viszont a Tesla Motors 2003-as alapításánál ő még nem volt jelen, Martin Eberhard és Marc Tarpening voltak a cég megálmodói és alapítói. A kiinduló koncepciójuk az volt, hogy egy tisztán elektromossággal működő sportautót hozzanak létre, ugyanis a környezetvédelem már akkor is elsődleges szempont volt a számukra. Az inspirációt az autóhoz a General Motors rövid életű EV1 elektromos autója nyújtotta számukra. Sajnos az EV1 nem lett túl sikeres, pont a Tesla alapításának évében, 2003-ban visszahívták és bezúzták az összeset.
A vállalatot a szerb-amerikai feltalálóról, Nikola Tesláról nevezték el, akinek a nevéhez 146 szabadalom tartozik és őt tartják a 20. század egyik legjelentősebb tudósának. Martin Eberhard volt a cég eredeti vezérigazgatója, egészen 2007 augusztusáig, amikor is az igazgatótanács lemondatta. Ezek után a technológiáért felelős elnöki pozíciót töltötte be, de nem sokkal később végleg távozott a cégtől a másik alapítóval, Marc Tarpenninggel együtt, aki 2008 januárjáig a villamosmérnöki-részleg elnöke volt.
Musk 2004 februárjában csatlakozott a Tesla igazgatótanácsához és segített befektetőket találni az éppen csak megszületett vállalatnak. Ekkor alakult ki a stratégia is, ami az elektromos autók széles körű elterjedését hivatott szolgálni, azaz kezdetben egy prémium elektromos sportautóval felkelteni a befektetők figyelmét, hogy aztán egyre hétköznapibb, az átlagember számára is elérhető szedán és kompakt autók felé haladva nyerjenek teret az autóiparban. Elon Musknak sikerült 7,5 millió dollárt gyűjtenie első körben befektetőktől, valamint a fejlesztések terén is kivette a részét.
Komolyan elmélyedt a Roadster mérnöki megoldásaiban, még Eberhard is elismerte, hogy Musk volt az, aki már a legelejétől ragaszkodott ahhoz, hogy szénszállal erősített polimerből készüljön a karosszéria. Musknak egyéb dizájn elemekbe, valamint az akkumulátorokba is volt beleszólása. 2005. július 11-én a Tesla szerződést kötött a Lotusszal, aminek értelmében a Tesla Lotus Eliseket vásárol, amiket hajtáslánc nélkül szállítanak le a techvállalatnak. A szerződés 2011 márciusáig élt volna, azonban meghosszabbították 2011 decemberéig, hogy a vállalt minimum 2 400 darabot értékesíteni tudják.
Musk 2004-ben, az első befektetők között érkezett a céghez, és 2008 óta vezeti a vállalatot
Már a kezdetek kezdetén is az volt a cél, hogy egy olyan autót hozzanak létre, ami egy megfizethető, tömeg-gyártott elektromos autót eredményez. Az ehhez vezető út során 2006-ban Elon Musk megkapta a Global Green-díjat a Tesla Roadsterért, még Mihail Gorbacsovnak is bemutatták, majd 2007-ben az Index Design-díjat is megnyerték a Tesla Roadsterrel.
Közben folyamatosan gyűjtötték a pénzt a befektetőktől, a második körös befektetési hullámban újabb 13 millió dollárt sikerült szerezniük, majd 2006 májusában a harmadik körben már 40 millió dollárt. Ez utóbbi során már olyanok szálltak be pénzzel a Teslába, mint a Google alapítói, Szergej Brin és Larry Page, a korábbi eBay elnök Jeff Skoll, vagy a Hyatt nemzetközi szállodalánc örököse, Nick Pritzker. Ezzel az összes befektetett pénz már 105 millió dollárra rúgott.
A Tesla üzleti stratégiája
A Tesla azáltal szeretné megváltoztatni az autóipart, hogy rengeteg innovatív ötletet használ fel egyszerre. Ezt a stratégiáját hívta „komplex koordinálásnak” a Tesla befektetője, Peter Thiel. Ezáltal a marketingjük, a gyártásuk, az értékesítésük és a technológiai stratégiájuk mind-mind jócskán eltér a többi versenytársukétól. A Tesla marketingstratégiája az, hogy átültette a tipikusan technológiai termékekre jellemző termékciklust, vagyis először az anyagilag sokkal jobb helyzetben lévő embereket szólították meg. Ezek után a sokkal nagyobb piacok és a szélesebb közönség felé fordultak, alacsonyabb árú autókkal.
Az akkumulátorok és az elektromos hajtásláncok fejlesztési költségét minden egyes modell esetében az előző modellek értékesítéséből fedezték. A Tesla első modellje, a Roadster még kis példányszámban készült és az árát is eredetileg 109 ezer dollárra (átszámítva kb. 30 millió forint) lőtte be. Az utána következő Model S és Model X még mindig a luxuskategóriát célozta meg, igaz, már szélesebb körben, míg a legújabb Model 3-at már nagy volumenű gyártásra és értékesítésre tervezték meg. Ez a termékciklus teljesen szokványos a technológiai termékeknél, de korábban nem ültették még át a gyakorlatot az autóiparba. Ahogy azt egyik blogposztjában Elon Musk írta:
Az új technológiáknak bármilyen területen szüksége van néhány verzióra az optimalizáláshoz,
mielőtt elérnék a széles tömegeket és ahol meg kéne küzdeniük 150 évvel és dollárok trillióival,
amit eddig a belsőégésű autókra költöttek.
Ezen kívül a Tesla stratégiájába tartozik a nagyon zárt rendszer, magyarán minél szélesebb körben gyártják az autóikhoz szükséges alkatrészeket, a lehető legkevesebb munkát szerveznek ki, az így megszerzett tapasztalataikat viszont más területeken is tudják kamatoztatni. Például a Tesla együttműködéseken keresztül más autógyártóknak is értékesíti az elektromos hajtásláncát, például a SmartForTwo elektromos kisautóba vagy a Toyota RAV4 EV-be. Ezzel ellentétben a klasszikus autógyártók inkább a lehető legtöbb munkát kiszervezik, hogy a motorfejlesztésekre és a végső összeszerelésre fókuszáljanak.
A Tesla stratégiájába tartozik továbbá a járművek online értékesítése, illetve a cég által tulajdonolt bemutatótermekben való kiállítás, ahelyett, hogy partneri együttműködést alakítanának ki más autókereskedésekkel. A Tesla a teljesen elektromos fejlesztésekre fókuszál, amiben nem csak az elektromos hajtáslánc-fejlesztések kapnak helyet, de a technológiai-alapú szemléletük több területre is kiterjed, mint például az online szoftverfrissítésre is. A Tesla engedi a technológiái átvételét, az engedélyezési megállapodások olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek alapján a technológiát átvevő beleegyezik, hogy nem nyújt be szabadalmi védelmet a Tesla ellen, valamint az ipari titkok megőrzése érdekében azt is akadályozzák, hogy egy az egyben másoljanak le technológiát.
A Tesla értékesítési adatai
A Tesla globális értékesítése 2012-től 2018 év végéig összesen 532 ezer autót tett ki, aminek egy nagy részét, 245 ezret egyetlen évben, 2018-ban értékesítettek, ami 137%-os növekedést tett ki az azt megelőző 2017-es évhez képest. Évről-évre nő az eladott autóik száma, leglátványosabb növekedést az Egyesült Államokban értek el, ahol a 2017-es év 48 ezer eladott autójához képest 2018-ra már 182 400 autót adtak el, 280%-os növekedést produkálva. Ezzel az eredménnyel 2018 októberében 20%-át birtokolták az elektromos autók piacán az USA-ban, miközben az autóik már 8 milliárd km-t tettek meg az utakon.
2016-ban a BYD Auto, egy kínai vállalat volt a legsikeresebb gyártó az elektromos töltéssel rendelkező autók piacán, 10 183 autót adva el, amit a Tesla követett 76 243 darab autóval. Ennek ellenére a Tesla bevétele jóval meghaladta BYD-ét, ugyanis míg a kínai vállalat „alig” 3,88 milliárd dollár árbevételt ért el, addig a Teslának 6,35 milliárd dolláros árbevételt sikerült összehoznia. Emellett 2016-ban a Tesla kb. 1 milliárd dollár értékű autót adott el a világ legnagyobb elektromos autók piacának számító Kínában, valamint 2017 októberében a Tesla megállapodott Kínával, hogy Sanghajban építenek egy ázsiai gyárat.
Miután 2017-ben harmadik helyen végzett a Tesla a BYD és a BAIC (egy másik kínai autógyártó) mögött, 2018-ra már a világ legtöbbet eladott elektromos autó gyártójává lépett elő, akár ha márkáról van szó, akár mint cégcsoportról. 245 240 eladott autóval a világ teljes elektromos autó piacának 12%-át sikerült lefedniük, amit a BYD Auto követett 227 152 autóval.
A Tesla 2015-ben indította el a kereskedései felújítását, interaktív kijelzőket kaptak, amin a biztonságra, az önvezető rendszerre, töltőhálózatra és a motorra hívták fel a figyelmet. 2016 októberében a Tesla 260 bemutatótermet és eladóhelyet működtetett az Egyesült Államokban. 2016 júniusában nyitotta meg a Tesla az első kereskedés a kereskedésben helyét, egy kicsi bemutatótermet Los Angelesben, a Grove plázában, ezzel is hangsúlyozva a hagyományos autógyártóktól való különbségét. 2017-ben tovább terjeszkedtek, Dubajban, valamint Dél-Koreában nyitottak Tesla-szalonokat.
Az Egyesült Államok után Németország a második legnagyobb felvevőpiaca a Teslának, egyben Európában a legnagyobb. 2016-ban a Tesla kijelentette, a holland járműtípus-jóváhagyást elfogadja, ezáltal az EU-tagországokban nincs szükség egyéb nemzeti szintű jármű-jóváhagyásra. 2017-ben 52 millió dollárt áldoztak marketingtevékenységre, miközben nagyon építenek a vásárlói elégedettségre is, hogy a marketingtevékenységek mellett szájról szájra terjedjen, miért is érdemes Teslát vásárolni.
2019 áprilisában a Tesla 702 millió dolláros veszteséget jelentett, miután nem sikerült teljesíteni a remélt értékesítési terveiket az első negyedévben, de már májusban tőkeemelést hajtott végre, 1,5 milliárd dollárral, amit további 202,5 millió dollárral emelhet a közeljövőben. Így a kezdeti 2 723 198 részvényből az emelés után 3 131 677 részvénnyel gazdálkodhat a Tesla.
Termelési és értékesítési darabszámok negyedéves bontásban 2012-2018 között. Látszik, hogy az eladások az elérhetőbb Model 3 megjelenésével lódultak meg igazán
A szállítás alatt lévő Teslák számai jelentősen különböznek az egyes negyedévekben, aminek többek között az az oka, hogy az összszám nagyban függ az adott régióban elérhető szállítási kapacitástól. Az autóiparban korábban elterjedtebb volt a havi jelentések készítése, de a Tesla nem ezt követi, sokkal inkább a negyedéves jelentések rendszerét. A legtöbb havi értékelés a Teslával kapcsolatban nem tekinthető hivatalos álláspontnak, pusztán médiaspekulációnak. A Teslát másolva végül a General Motors és a Ford is átváltott a havi jelentésekről a negyedéves jelentésekre 2018-2019 között.
A Tesla technológiája
Hogy a lehető legközpontosítottabban gyárthassa az autóit, a Teslának több technológiai területen is el kellett mélyednie a siker érdekében, úgymint akkumulátorok, elektromos motorok, érzékelők és mesterséges intelligencia.
A Tesla akkumulátorai
A legtöbb autógyártóval ellentétben a Tesla nem egyetlen, hatalmas akkumulátort használ, hanem több ezer apró, henger alakú lítium-ion cellát, amik inkább a technológiai árucikkekben fellelhető akkumulátorokhoz hasonlítanak. Ezeknek a celláknak egy hasonló változatát használja, néhány biztonsági funkció eltávolításával, hogy olcsóbb és könnyebb legyen a gyártásuk. A Tesla szerint ezek a funkciók feleslegesek, mert az autóik fejlesztett hőkezelő rendszerrel és egy gyulladást megelőző vegyi anyaggal gyártják az akkumulátoraikat a tűzveszély elkerülésének érdekében. A gyártásban a Tesla egyedüli partnere a Panasonic, akivel a Tesla Gigafactory 1-ben készítik közösen az akkumulátorokat.
2016 februárjában egy Tesla akkumulátorcella költsége körülbelül 200 dollár/kWh volt, ezt a Tesla az év végéig 190 dollár/kWh-ra akarta lecsökkenteni, de évi 500 ezer akkumulátorcella gyártása mellett ez leszorult az év végére 163 dollár/kWh-ra. 2018-ban a részvényesekkel folytatott megbeszélésen Elon Musk kijelentette, az akkumulátorcellák árai 2018 végére 100 dollár/kWh alá csökkenhetnek. Az akkumulátorcsomagok (nem összekeverendő az akkumulátorcellákkal!) ára 2020-ra érheti el a 100 dollár/kWh-t.
Az akkumulátorok az autó padlólemezében kaptak helyet, ezzel jelentős helymegtakarítást értek el az utastérben és a csomagtartóban, valamint az alacsonyabb súlypont miatt a Tesla-modellek stabilitása egészen kiváló. Viszont az elrendezés miatt nagyban megnőtt a kockázata annak, hogy egy esetleges ütközés miatt megsérülnek az akkumulátorcellák. A Model S 6,4 milliméter vastagságú alumíniumból készült padlólemezt védő réteget kapott. Elemzések szerint a Tesla akkumulátorok élettartama 10-15 év, valamint segítségükkel kisebb környezeti terhelést jelent a használatuk, mint amekkorát az előállításuk előidéz. 2008 óta a Tesla együttműködik a környezetre káros akkumulátorok feldolgozásában is, ami integráns folyamat a Tesla Gigafactory-ban.
Tesla motorok
A Tesla kétfajta elektromos motort használ. Egy háromfázisú, négypólusú váltóáramú indukciós motort, réz rotorral (ami alapján a Tesla logója is készült). Ezeket a Model S-ekben és Model X-ekben alkalmazzák. Valamint egy állandó mágnessel működő motort, ami a Model 3-akhoz készül. A Model S-ekhez és Model X-ekhez való elektromos motorokat a Tesla Factory-ban gyártják, míg a Model 3-hoz szükséges állandó mágnessel ellátottat viszont a Tesla Gigafactory 1-ben.
Tesla Autopilot
2014 szeptembere óta rendelkezésre áll a Tesla-sofőröknek az Autopilot, ami egy félig önvezető rendszer. 2016-ban fejlesztették a szenzorokat (ez a HW2, vagyis a Hardware verison 2 nevet kapta) és a szoftvert. 2017-ben az Autopilot kapott egy frissítést, amely adaptív tempomatot, sávelhagyásra figyelmeztető asszisztenst, vészfékezést, Autosteert (önvezető kormányzás), Autoparkot (önvezető párhuzamos- és Y-parkolást segítő rendszer) és Summon funkciót (a leparkolt helyről az épp aktuális helyhez hívja az autót) tartalmaz.
A Hardware version 2 nyolc kamerát és 12 ultrahangos szenzort foglal magába, valamint egy előrenéző radart. A Hardware version 2.5 2017 közepén jelent meg, ami a Hardware version 2-t fejlesztette tovább egy grafikus processzorral, valamint kizárólag a Model 3-hoz egy sofőr felé néző kamerával.
A Teslák az 5 szintből álló SAE skálán jelenleg 2-es szintű önvezetésre képesek.
Az autók tudnának többet is, de annak egyelőre jogi akadályai vannak
2016 végén a Tesla úgy gondolta, 2017 végére már teljesen önvezetők lesznek a Teslák, azonban az idő nem őket igazolta. Még jelenleg, 2019-ben sem áll rendelkezésre a teljes önvezetőség lehetősége a Tesláknál. Ennek ellenére számtalanszor bizonyította már az Autopilot eredményességét a közlekedésben, nem egy balesetet megelőzve az embereknél jobb reakcióidő miatt.
Tesla gyárak
Tesla Factory
2010-ben a Tesla 42 millió dollár értékben vásárolt részvényeket a New United Motor Manufacturing Inc. (NUMMI) vállalatból, ami a General Motors és a Toyota közös vállalkozása volt 1984 óta a kaliforniai Fremontban, de a 2008-as gazdasági világválság idején 2010-re csődbe jutott. Eredetileg az új-mexikói Albuquerque is szóba került a lehetséges Tesla-gyár helyszíneként, mert korábban úgy gondolták, túlságosan költséges lenne a NUMMI megvásárlása, azonban mégis a már kiépített infrastruktúra mellett tették le a voksukat. A NUUMI ugyanis nagy gyártási volumenre volt berendezkedve.
1997-ben 357 809 GM/Toyota autó gördült le a futószalagjaikról, így hosszabb távon jobban megérte egy már meglévő gyárat megvenni és azt csupán gyártóeszközökkel feltölteni. 2010 májusban jelentette be a Tesla és a Toyota a partnerségüket, melynek keretében kifejezték, hogy közösen dolgoznak az elektromos járművek, alkatrészek, termelési eszközök és mérnöki támogatás fejlesztésén, ennek keretében került sor a Tesla 42 millió dolláros bevásárlására a NUMMI-ba. Mivel a Toyota elszállította a gyárból a termelési eszközöket a többi egyesült államokbeli gyárába, ezért a Teslának 50 millió dollár értékben kellett vásárolnia gyári eszközöket.
A terület eredetileg 10-szer akkora volt, mint amekkorára a Teslának alapvetően szüksége lett volna, de azért esett a 2 millió négyzetméteres gyárra a cég választása, mert már a legelején nagyon expanzív stratégiában gondolkodtak. 2013-ra másfél millió négyzetméter mellett félmillió négyzetméter kihasznált terület állt a Tesla rendelkezésére.
A Tesla Factory 1000 alkalmazottal kezdte meg a működését, ami 2013-ra 3000-re nőtt, majd 2016 júniusára már 6000 lett és mióta nekikezdtek a Model 3 gyártásának, 10 ezer ember dolgozik a gyárban. A Tesla-alkalmazottak mellett számos területen alkalmaznak beszállítókat, azonban 2018 májusában Elon Musk úgy döntött, hogy a hatékonyságnövelés érdekében és hogy csökkentsék a felesleges terheket, csökkentik a beszállítóik és alvállalkozóik számát. Ennek eldöntésére egy külön stábot állított fel, aminek az a feladata, hogy ellenőrizze a beszállítókat és mérlegelje, érdemes-e a továbbiakban együtt dolgozni velük vagy sem.
A Tesla Factoryban 2011-ben történt meg az átmenet, mikoris 20 darab, még kézzel épített alfa-verziójú Model S után már gyártásra alkalmas 50 darab béta-verziót készítettek el. Ezeket a darabokat aztán a gyárban lévő folyamatok optimalizálásra, mérnöki tesztekre és szövetségi töréstesztekre használták.
2013 utolsó negyedévére a Tesla már 6 892 darab autót szállított le, valamint decemberben Kalifornia szövetségi államtól kapott egy 34,7 millió dollár értékű adókedvezményt annak érdekében, hogy éves szinten elérhessék a 35 ezres legyártott autót. 2015-re heti ezer autót ér el a gyártás, ezek legtöbbje előrendelés alapján készült. Ugyanebben az évben csatlakozott a modell palettához a Model X, amelyet egy 2014 júliusában történt gyártásoptimalizálás előzött meg. 2016 májusában gördültek le először a gyártósorról olyan Model X-ek, amelyeket nem kellett utólag módosítani.
Szintén 2016 májusában 1,46 milliárd dollár értékben bocsátott ki részvényeket a Tesla, amiből 1,26 milliárd dollárt a Model 3 gyártási előkészületeihez használt fel. Ugyanis korábban a Model S és a Model X esetén még nem alkalmaztak olyan technológiát, ami a Model 3 esetében várt igen masszív sorozatgyártást tette volna lehetővé. Ennek érdekében a pénzből felvásárolták a Grohmann Automation vállalatot, amely autók gyártásával foglalkozott. 2015 -ben nyitotta meg Tilburgban a holland üzemét a Tesla, ahol végső összeszerelést végeznek, ennek gépesítését úgy oldották meg, hogy a gépeket a Tesla Factoryból szállították hozzá.
Tesla Gigafactory 1
Ahhoz, hogy a Tesla elérje a célját és évente legalább 500 ezer autót tudjon előállítani a világ teljes jelenlegi lítium-ion akkumulátor gyártó kapacitására szüksége lenne. A Nevada államban épülő Gigafactory 1 elsődleges célja tehát kiszolgálni a vállalat hatalmas akkumulátor-igényét. A gyár jelenleg körülbelül 30%-os készültségben van, de úgy tervezték, hogy az elkészült részegységekben megkezdődhessen a termelés. Ennek köszönhetően 2018 közepére a világ legnagyobb akkumulátorgyárává nőtte ki magát az éves 20 GWh-ás gyártói kapacitásával.
A Gigafactory 1 építését 2014-ben kezdték meg. Amikor elkészül.
Mérete impozáns 930 ezer m2 lesz, amivel a világ második legnagyobb épülete címet
fogja kiérdemelni. A 3 éve üzemelő egység körülbelül 3000 embert foglalkoztat
Az üzemet kizárólag napenergia és szélenergia segítségével üzemeltetik, így annak ökológiai lábnyoma nullával egyenlő. A létesítmény másik nagyon fontos célja az akkumulátor előállítási költségeinek jelentős redukálása. A nagy volumen, az innovatív technológiák és a növelt hatékonyság következtében komoly árcsökkenés várható, melynek köszönhetően a Tesla modelljei 30%-kal kerülhetnek kevesebbe, mint jelenleg.
Tesla Gigafactory 2
A Tesla nem kizárólag autókat és autókhoz való akkumulátorokat gyárt, hanem háztartási illetve ipari felhasználásra is készít akkumulátor telepeket (Powerwall) és napelemeket. A vállalat elkötelezett híve a tiszta energiának, melyet az autóiparon kívül is képviselni szándékozik. A New York-i üzemük 2017-ben nyitotta meg kapuit és idén a gyártás kiegészült a gyorstöltők előállításával.
Tesla modellek
Tesla Roadster
A Roadster a legelső Tesla modell volt a palettán, a vállalatstratégiának megfelelően nem is tömeggyártásra tervezték, sokkal inkább berobbanni akartak vele a piacra, a tehetősebb vásárlókat megcélozva. A teljesen elektromos sportautó karosszériáját a Lotus Elise adta. A Tesla Roadster volt az első legális, autópályán is közlekedő teljesen elektromos, nem egyedi építésű autó, amelyik lítium-ion akkumulátort használt és egyetlen töltéssel több mint 320 km-t tudott megtenni. Valamint a legelső sorozatgyártású autó, amelyet az űrbe küldtek, amire 2018. február 6-án került sor, Elon Musk másik cégének, a SpaceX Falcon Heavy rakétájának tesztelésekor.
A típus 2008 és 2012 között volt gyártásban, alig 2 450 darab készült, ami megmosolyogtató már a masszív tömeggyártásra berendezkedett mai Teslához képest is, de ekkoriban még nem állt rendelkezésre a Tesla Factory sem. Emiatt az Egyesült Államokban, a kaliforniai Menlo Parkban és az angliai Hethelben (a Lotus főhadiszállásán) folyt a termelés. Amennyiben az amerikai piacra kellett az autó, a karosszériát és a körülbelül 6% alkatrészt, amiben a Roadster és az Elise egyezett, leszállították a britek az Egyesült Államokba, míg az európai és a világ többi részére szánt Roadsterek esetében a hajtásláncot és egyéb komponenseket küldték Nagy-Britanniába.
A Roadster alapozta meg a Tesla hírnevét és hitette el a világgal,
hogy az elektromos autóké lehet a jövő.
Az elkészült Roadsterek legnagyobb része Európába és Ázsiába került, jelentős részük 2012 utolsó negyedévében, pont a gyártás leállítása előtt. A Roadster meghajtásáról egy 3-fázisú, 4-pólusú elektromos motor gondoskodott, 248 lóerős teljesítménnyel, valamint 270 Nm-es nyomatékkal. Elektromos motor jellegéből fakadóan a nyomaték viszont azonnal rendelkezésre állt, ami az egyik legnagyobb különbséget jelenti a motor karakterisztikájában a belsőégésű motorokhoz képest.
Az elektromos motorok hűtéséhez ráadásul nincs szükség vízhűtésre, mint a belsőégésűek esetében, bőven elegendő a léghűtés, további alkatrészeket, ezáltal súlyt és későbbi lehetséges problémaforrást előzve meg ezzel. Korábban több gyártóval tárgyaltak, hogy megtalálják az ideális váltót a Roadsterhez (Magna, Xtrack), azonban végül a Borg Warner egysebességes váltó mellett tették le a voksukat, ami mechanikus kenőpumpával rendelkezett. Az első Roadsterek azonban még kétsebességes Magna-váltókat használtak, amivel viszont nem tudták tartani a beígért 4 másodperces 0-100 km/h-s gyorsulást, mert ezzel a váltóval 5,7 másodpercre volt szüksége ugyanehhez.
Azonban 2008. január 30-án bejelentette a Tesla az addigi Roadster-tulajdonosoknak, hogy garanciálisan kicserélik a korábban használt Magna-váltókat a 8.27:1 váltási aránnyal rendelkező Borg Warnerre, amivel nemcsak a gyorsulási értéket tudják az ígértre fejleszteni, de a végsebesség is megnőtt 201 km/h-ra 14 ezres fordulatszám mellett.
Tesla Model S
2012. június 22-én kezdték el forgalmazni a Model S-t, Európába az első darabok 2013 augusztusában érkeztek meg, míg Kínába 2014 áprilisában. Az autó érkezését hatalmas érdeklődés övezte a világ jelentősebb piacain. Ez olyannyira így volt, hogy a Model S lett minden idők első elektromos autója, amely vezeti az eladási listákat. Az első helyet a norvég piacon sikerült kétszer is megszereznie az autónak 2013 során és eladásai azóta is töretlenek szerte a világban.
Az autó először 2008-ban került bemutatásra. Kevesen tudják, de eleinte olyan tervek is felmerültek, hogy a nagyobb hatótáv – így a jobb fogadtatás – reményében kap az autó egy benzinmotort is. Szerencsére ezt korán elvetették és Elon Musk kijelentette, hogy csak elektromos autókat fog gyártani a Tesla. A gyártást eredetileg Új-Mexikóban szerették volna megkezdeni, de ez az elképzelés nem valósult meg. Ahogy az sem, hogy a kaliforniai San Josében gyártsák a típust.
Végül a ma Tesla Factory néven ismert üzemben kezdődött meg a termelés. Az autó nem csak a vásárlók elismerését nyerte el, hanem szakmai körökben is sorra aratta a babérokat: 2013-ban az Év Zöld Autójának, majd különböző autós magazinok is az Év Autójának választották. A Consumer Report’s tartós tesztjén maximális pontszámot kapott a Modell S. 2015-ben aztán a Car and Driver magazin egyenesen az Évszázad Autójának titulálta a típust.
Jó minőségével, modern technikájával és elképesztő menetteljesítményével a Model S hamar belopta magát az emberek szívébe
Kevesen tudják, de a Model S-nek kategóriájában hatalmas csomagtere van. A korábbi hátsókerék-hajtású változatok poggyászterében közel 0,9 m3-nyi hely áll a csomagok rendelkezésére. Ekkora méretekkel egyik konkurense sem rendelkezik. További érdekesség, hogy a központi kijelző mérete szintén rekord, semmilyen más sorozatgyártású autóban nem található ilyen nagy érintőképernyő. Egészen pontosan egy 17 hüvelyk átmérőjű képernyőről van szó, aminek a felbontása 1920x1200 képpont.
2015 közepére a Tesla bejelentette, hogy autóik által összesen megtett távolság elérte az 1 milliárd mérföldet (1,6 milliárd km). Erről a gyártónak kézzel fogható adatai is vannak, miután autóik folyamatosan kapcsolatban állnak a cég központi számítógépeivel. Az állandó kommunikációnak köszönhetően a márka egyedülálló módon képes elemezni a mindennapos forgalmi helyzeteket és felhasználási formákat. Mindebből az következik, hogy a lehető legpontosabban tudják fejleszteni az autóik önvezető funkciót.
2019-ben háromféle kivitelben lehetett őket kapni:
- Standard Range 450 km-es hatótávval, 4,2 másodperc alatt gyorsul 0-100 km/h-ra
- Long Range 610 km-es hatótávval, 3,8 másodperces gyorsulással 0-100 km/h-ra
- Performance 590 km-es hatótávval, 3,2 másodperces 0-100-as gyorsulással, de lehet hozzá felárasan kérni a Ludicrous-módot, amely egészen hihetetlen, szupersportautókat idéző 2,6 másodperces gyorsulást kínál 0-100 km/h-ra.
A hatótávok már az új WLTP-rendszer alatt lettek hitelesítve, ami közelebb áll a való élethez, mint a korábbi NEDC-ciklus. Mindegyik kivitel esetében a végsebesség elektronikusan korlátozott. 2016-ban 50 931 darab értékesítésével a Model S lett egyhuzamban a második évben az első helyezett a legtöbbet eladott elektromos autók piacán. 2018 szeptemberben a globálisan eladott összes Model S-ek száma meghaladta a 250 ezret (ebből több mint a fele, 136 542 darab az Egyesült Államokban talált gazdára).
Ezáltal második lett a minden idők legtöbbet eladott elektromos autója, a Nissan Leaf után, amiből ezidáig 350 ezer darab talált gazdára. 2016 novemberére a legnagyobb tengerentúli felvevőpiaca a Model S-nek Norvégia lett, ahol 11 802 új Model S-t regisztráltak. Ez már csak azért is fontos, mert ezzel Norvégiában már 2013 szeptemberében a legtöbbet eladott új autó lett.
Tesla Model X
A Model X egy közepes méretű SUV alumínium karosszériával, amelyet először 2015 szeptemberében vehettek át a vásárlók, elérhető 5, 6 és 7 üléssel is. Különlegességét az is adja, hogy a hátsó ajtók sirályszárnyszerűen felfelé nyílnak. A Model X-ből is háromféle variáns érhető el 2019-ben:a Standard range 375 km-es hatótávot biztosít 4,8 másodperces 0-100 km/h-s gyorsulással, a Long range 505 km-es hatótávval rendelkezik 4,6 másodperces 0-100 km/h-s gyorsulás mellett, valamint a Performance csomag 485 km-es hatótávval és 3,6 másodperces 0-100 km/h-s gyorsulással. Utóbbihoz, akárcsak a Model S esetében lehet kérni a Ludicrous-módot, amivel a SUV 2,9 másodperc alatt gyorsul 100 km/h-ra.
A magas építésű Model X bevezetése a mai divatirányzat miatt szükségszerű lépés volt
2015 augusztusára már többszöröse volt a Model X előrendeléseknek a száma a Model S-éhez képest, 30 ezer a 12 ezres előrendeléssel szemben. 2015. szeptember 29-én kezdték meg az első Model X-ek leszállítását, 2016 első negyedévében 2 400 darabot gyártottak le, ez a második negyedévre 4 638 darabra emelkedett, végül 2016 egész évében 25 312 darabot sikerült legyártani, míg a rá következő évre, 2017-re már 46 535-öt.
Tesla Model 3
A Model 3 a Tesla harmadik generációs modellje, eredetileg „☰”-jelzéssel. Korábban Model E-nek szerették volna elnevezni, azonban a Ford megakadályozta a név használatát, ugyanis ők már korábban levédették a nevet. Ezért 2014. július 16-án Elon Musk bejelentette, hogy Model 3-nak fogják elkeresztelni a legújabb Teslát, aminek a bemutatása 2016. március 31-én történt meg. Innentől lehetett előrendelni a Model 3-akat, amiket bármikor lemondhattak a vásárlók. Alig egy héttel a bemutatás után, április 7-én már 325 ezer előrendelést fogadtak be, több mint 14 milliárd dollár értékben. 2017 júliusra már fél millió fölé emelkedett az előrendelések száma. A Bloomberg akkor arról írt:
A Model 3 bemutatása egyedülálló a 100 éves tömeges autógyártás történetében.
Ehhez hasonlót szerintük csak a Citroën DS produkált, miután 1955-ben bemutatták azt a Párizsi Autószalonon, de ott is „csak” 80 ezer előrendelés történt meg 10 nap alatt. A gazdasági osztály 2-2,5 milliárd dollárt tervezett a Model 3 gyártásához szükséges fejlesztésekre költeni, a gyártás végül 2017 júliusában kezdődött el. Az első 30 Model 3-at július 28-án adták át egy rendezvényen, amiből 6 darabot maga Elon Musk adott át a vevőknek. 2017-ben a várakozásokkal ellentétben alig 1 764 darabot adtak át belőlük, ugyanis gyártási nehézségekkel küszködtek. A termelést 2018 júniusra is csak alig heti 5 ezer darabra tudták felemelni.
Elon Musk eredetileg Model E-nek szerette volna elkeresztelni, hogy a kínált típusok kiadják a S-E-X szót, de végül egy jogi vita miatt Model 3 lett a neve
2019 januárjában Elon Musk bejelentette, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóik 7%-ától – ami körülbelül 3 150 embert jelent – megválnak, hogy még olcsóbbá tehessék a Model 3 értékesítését. Ezzel a lépéssel az egyesült államokbeli kezdeti 44 ezer dolláros árat 35 ezer dollárra tudták csökkenteni. Elon Musk ezzel kapcsolatban kifejtette álláspontját:
A vállalat jelentőset fejlődött, de a termékeik még mindig túl drágák a legtöbb embernek…
nincs másik lehetőség.
2018-ra a legtöbbet eladott elektromos autó a Model 3 lett az Egyesült Államokban, összesen 139 782 darabot szállítottak le belőle. Ráadásul úgy sikerült ezt az eredményt elérni, hogy az év mind a 12 hónapjában a Model 3 volt a legtöbbet eladott elektromos autó, egyben az első elektromos autó, amelyből egy év alatt több, mint 100 ezret adtak el. Az már külön érdekesség, hogy az Egyesült Államokban is egyenlőtlenül oszlott meg a Model 3 értékesítése, ugyanis több mint 50 ezret Kalifornia államban értékesítettek.
2019. február 28-án bejelentették, hogy a Model 3 Standard Range alapmodell ára 35 ezer dollár lesz. 2019 januárjában a Model 3 megdöntötte a Model S rekordját is a vállalaton belül, mint a legtöbbet eladott autó, de nem kellett sok idő hozzá, hogy az Egyesült Államokban minden idők legtöbbet eladott teljesen elektromos autójává váljon, mert februárban átvette a Chevrolet Bolt (Európában Opel Ampera néven forgalmazzák) helyét.
Jelenleg elérhető variánsai a Model 3-nak:
- Standard Range Plus RWD, 375 km-es hatótávval, valamint 4,8 másodperces 0-100 km/h-s gyorsulással
- Dual Motor AWD Long Range 505 km-es hatótávval, valamint 4,6 másodperces gyorsulással 0-100 km/h-ra
- Performance 485 km-es hatótávval és 3,6 másodperces álló helyzetben 100 km/h-ra való gyorsulással.
Ahogy az a Teslánál a Performance-változatoknál már megszokható, a Model 3 esetében is lehet kérni felárért a Ludicrous-módot, amivel az autó 2,9 másodperc alatt teljesíti a 0-100 km/h-s gyorsulást.
Már bemutatott, de még nem gyártott modellek
Tesla Model Y
2020-ban érkezhet a Tesla következő autója, egy BMW X3 méretű szabadidő-autó. A Los Angelesben bemutatott autó technológiailag és külsőre is tökéletesen igazodik a márka jelenlegi arculatába. A típus zömében a Model 3 alkatrészeiből építkezik, de annál lényegesen nagyobb és akár 7 üléses kivitelben is elérhető lesz. A cég szerint az autó a SUV-k által kínált kényelmet és praktikumot ötvözi majd a sportautókra jellemző dinamikával.
A szabadidő-autók piacán szeretné megvetni a lábát a Model Y.
A forgalmazás Észak-Amerikában 2020 őszében kezdődhet meg, de Európába várhatóan csak két évvel később érkezik meg a típus. A legolcsóbb verziót a Standard Range jelenti majd a 39 ezer dolláros árával, míg a legerősebb Performance kivitelért 60 000 dollárt fognak kérni. A kettő között a Long Range (45 ezer dollár) és a Dual Motor (51 ezer dollár) helyezkednek el. A menetteljesítmények alakulása így fog kinézni:
- Standard Range: 370 km hatótáv, 193 km/h-ás végsebesség, 5,9 másodperces 100-ra gyorsulás
- Long Range: 483 km hatótáv, 210 km/h-ás végsebesség, 5,5 másodperces 100-ra gyorsulás
- Dual Motor: 450 km hatótáv, 217 km/h-ás végsebesség, 4,8 másodperces 100-ra gyorsulás
- Performance: 450 km hatótáv, 241 km/h-ás végsebesség, 3,5 másodperces 100-ra gyorsulás
Tesla Roadster
A szintén 2020-ra ígért sportautó nem azonos a 2008-ban piacra dobott Tesla Roadsterrel, ez már teljesen új alapokon nyugszik, egy zárt négyüléses szuperautó lesz. Az előd Roadster szellemiségét hivatott továbbvinni, ezért döntöttek a névhasználat mellett. A bemutatásra 2017. november 16-án került sor, nem volt külön meghirdetve, hanem a Tesla elektromos kamionjának, a Seminek a bemutatása mellett történt meglepetésszerűen.
A 2020-ban érkező Tesla Roadster egy négy férőhelyes sportautó lesz.
Ez lesz az első olyan elektromos autó, aminek hatótávja el fogja érni az 1 000 km-t, 200 kWh-s akkumulátorcsomaggal lesz felszerelve. Valamint elképesztő gyorsulással fog rendelkezni, álló helyzetből 100 km/h-ra gyorsítani alig 1,9 másodpercet vesz majd igénybe, a végsebessége 400 km/h-ra lesz. Az autóban 3 elektromos motor fog dolgozni, összkerékhajtással. Ha a sorozatgyártású autó is hozni fogja ezeket a számokat, akkor az autó joggal pályázhat majd a világ leggyorsabb sorozatgyártású autója címre.
Ára 200-250 ezer dollár lesz a megjelenésekor, ha valaki meg akarja vásárolni, akkor 50 ezer dollár előleget kell fizetnie jelenleg. Azok, akik a bemutatásakor kifizették az előleget, ki is próbálhatták a bemutatott prototípust is.
Tesla Semi
Nemcsak a személyautók, de a teherautók piacára is be akar törni a Tesla, amit a Tesla Semivel szándékszik majd megtenni. Az új Roadsterrel egy időpontban, 2017. novbember 16-án mutattak be 2 prototípust a forradalmi újításnak szánt Semiből. A Semiben felhasznált motorok ugyanazok lesznek, mint amiket a Model 3-ban is használnak, de abból 4-et szerelnek bele. Ami ráadásul szokatlan egy teherautótól, az a gyorsulása, a versenytársak dízelüzemű átlagos 15 másodperces 0-100-as gyorsulásával szemben a Seminek alig 5 másodpercre lesz szüksége ugyanerre. A hatótávja várhatóan 800 km lesz, miközben a biztonságos önvezető közlekedés érdekében több szenzort kap, hogy minél jobban érzékelje a környezetét. A Tesla célja kimondottan arra irányul, hogy előbb-utóbb megteremtse a feltételeit a sofőr nélküli autózásnak.
A Tesla elképzelése szerint önvezető és tisztaüzemi kamionok fognak gondoskodni
az áruk szállításáról a közeljövőben.
Tesla ár
Újkori ár
Az elektromos autók árai általában jóval magasabbak, mint a közvetlen konkurens hagyományos modelleké. Például ott van a VW Up, mely benzines motorral 3,6 milliótól indul, míg ugyanaz az autó elektromos hajtáslánccal majdnem 3x annyiba kerül. Vagy ott van a Nissan LEAF, ami csak villanymotorral érhető el és jellemzően 10-13 milliót kérnek érte. A hasonló tudású és felszereltségű, de benzines autó, például a Toyota Corolla 5 és 8 között megkapható. Ezen információk tükrében érdemes vizsgálni a Teslák árait.
A Model S 30 millió környékéről indul és 40 millió forint fölött valamivel már a legerősebb verziót is meg lehet csípni. Ezek hatalmas összegek, de ha megnézzük, hogy a konkurencia mit és mennyiért kínál, rögtön kedvezőbb megvilágításba kerülnek. Itt van például a BMW 745Le, ami a német prémium szedán hibrid verziója. Rendesen felszerelt változat nincs belőle 40 millió alatt. A Mercedes hasonló modelljéért szintén ennyi pénzt kell leszurkolni. A luxuskategóriában már nincs igazán különbség egy benzines vagy egy teljesen elektromos modell között. A döntés egyéni preferencián múlik.
A Model X és a Model 3 esetén ugyanerre a konklúzióra lehet jutni, áraival a konkurencia szintjén állnak, természetesen nem olcsók, de nem is drágábbak náluk. A Model 3 a márka belépőmodellje, a legolcsóbb verziók már 17 millió forinttól elérhetőek. Egy BMW 320d is általában 15 milliótól indul és könnyen belekarcol a 20 millióba, ha jól fel van extrázva. Tehát ebben a kategóriában sincs eltérés.
A Model X legolcsóbb verziójához 31 milliótól lehet hozzájutni, ami szintén a konkurensek szintjén van.
Az elektromos autók esetében egyelőre az akkumulátor a szűk keresztmetszet. Annak magas ára befolyásolja leginkább az autók vételárát. Amíg nem sikerül lejjebb tornászni azok előállítási költségét a villanyhajtású járművek sem tudnak olcsóbbak lenni. A Tesla ennek megfelelően azon dolgozik, hogy minél olcsóbban és hatékonyabban tudjon előállítani az autói számára akkumulátorcsomagokat. A Model 3 gyártásának beindulásakor például a gyár leszállította mindkét másik modelljének az árát körülbelül 3 millió forinttal.
Tesla értékének amortizációja
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján általánosságban kijelenthető, hogy a Teslák sokkal jobban tartják az értéküket, mint a konkurencia hagyományos, belsőégésű motorral szerelt modelljei. Ugyan a friss Model 3-asnak nem érdemes még az amortizációjával foglalkozni, a Model S és a Model X is jobban tartja az árát, mint a vetélytársaik. Ennek elsődleges oka, hogy egy autó teljes életútjára vonatkozó összes költséget vizsgálva (vételár, adókedvezmények, üzemanyag, biztosítás, javítás, stb) bizony az elektromos modellek jóval olcsóbban üzemeltethetőek jelenleg, mint a benzines vagy dízel társaik.
Ennek magyarázata elsősorban az, hogy sok kormány adókedvezményekkel támogatja a villanyautók vásárlását, továbbá sok esetben a töltés ingyenesen vagy lényegesen olcsóbban megoldható, mint a hagyományos autók esetén a tankolás. Nem elfelejtendő, hogy egy sokat futott elektromos autónál nem várhatók akkora szervizszámlák, mint egy dízel- vagy benzinüzemű autó esetében, még akkor sem, ha a drágán elvégezhető akkumulátor-cseréjének rémképe ott lebeg a tulajdonos szeme előtt.
Szerencsére egyre több helyen értenek a villanyautók javításához, ráadásul alternatív, cellánkénti javítással sokkal olcsóbban és sokkal tovább életben tarthatók az akksik. Szintén a jó értéktartást támogatja a tény, hogy viszonylag kevés félmillió kilométerről visszatekert Teslával találkozni pusztán azért, mert ezekkel az autókkal jellemzően nem mennek (nem tudnak annyit menni) az emberek. A kisebb rizikó természetesen nagyobb értéktartásban realizálódik.
Az ábrán látható, hogy a Tesla Model S értéktartása jobb, mint a konkurens (igaz, benzinmotorral szerelt) modelleké